Vőfély Blog

Ki a vőfély

vőfély
a → házasságkötés szokáskörének sokoldalú tisztségviselője, a → lakodalom szervezője és gyakorlati munkáinak vezetője. Egyéb elnevezései: vőfény, vőfér, vőfi, dorozsba. A vőfély tisztség betöltése felkészültséget kíván: tapasztalatot a szervezésben és a → vőfélyversek ismeretét, ezért legtöbb paraszti közösségben néhány jó képességű férfi specializálódott e feladatra. Ritkábban a rokonságba tartozó fiatal férfit kérnek fel a vőfély tisztség betöltésére. Egy lakodalomban több vőfély is lehet, akik közül 1–2 tölt be vezető szerepet (amennyiben a lakodalom mindkét családnál nagyszabású, mindkét család hiv vőfélyt). A vőfély szolgálatáért természetbeni vagy pénzbeli ellenszolgáltatást kap, esetleg részben a → násznép tagjaitól. Tisztségének jelei a ruházatán viselt díszek, → vőfélybot, feldíszített → kulacs. A fiatal vőfélyek a → vőlegény és → menyasszony kísérői, testőrei, nevük helyenként: koszorúslegény, nyoszolyólegény, lovaslegény. A vőfély feladatkörének specializálódásával személyének fontossága növekvő tendenciát mutat, a → násznagyok rovására. (→ még: lakodalmi díszek és jelvények) – Irod. Szentesi Tóth Kálmán: Lakodalmi szokások a Nagykunságon (Karcag, 1929); Nagy Jenő: Lakodalom a kalotaszegi Magyarvalkón (Kolozsvár, 1943).

Magyar néprajz

Régi Ikladi lakodalmas szokások

A régi ikladi lakodalmas szokásokat a ma élő legidősebb ikladi emberek elbeszélései alapján, ill. a fennmaradt néhány írásos dokumentum (vőfélyversek, lakodalmas rigmusok) alapján tudjuk felidézni. Ezekből tudhatjuk meg, hogy miképp zajlott egy ikladi lakodalom az 1930-as években, a régi paraszti világ utolsó évtizedeiben.
A lakodalmak ősszel, a mezőgazdasági munkák befejezése után kezdődtek, amikor már mindenki saját terménnyel, hízóval, borral, pálinkával rendelkezett, és a tavaszi munkák megkezdéséig tartottak.
A lakodalom előtt mindössze három héttel volt az eljegyzés, amikor a lányok rozmaringos almát osztottak szét a vendégek között, előtte ide illő verset mondva.
A lakodalom előtti vasárnapon a vőlegény vőfélyei a menyasszonyos házhoz mentek, ahol egy szalagkikérő verssel kérték fel a menyasszonyt vőfélybotjaik és kalapjaik feldíszítésére, majd szalagköszönő verset mondtak.
Ezután a vőfélyek elindultak meghívni a vendégeket a lakodalomba. Ikladon az volt a szokás, hogy nem hivatásos vőfélyeket fogadtak, hanem a közeli rokonságból kértek föl két serdülő korú fiatalembert erre a feladatra.
A hívogatást követő napon mind a vőlegényes, mind a menyasszonyos háznál elkezdődött a sütés-főzés, majd csütörtökön elérkezett az összehordás napja.
Az összehordás alkalmával a meghívottak egy közös vacsorán vettek részt, majd hajnalig tartó mulatozás kezdődött. Másnap a lakodalomban résztvevő lányok kalácsot, tyúkot és pálinkát vittek az eskető papnak, jegyzőnek és kántornak.
A lakodalom előtti napon a lányok közösen Aszódra mentek, hogy megvásárolják szalagjaikat, amelyeket lakodalmi ruháik díszítésére használtak fel.
Ezután következett a lakodalom napja. Reggel a lányok és fiatalasszonyok a közeli rokonoknak hurkát, kolbászt, pörköltet, kalácsot és forralt bort vittek, a vőfélyek pedig ezen a napon még egyszer elmentek a vendégeket meghívni.
A lakodalomba a zenészek érkeztek a legkorábban, akiknek a hangszereit színes szalagokkal díszítették fel. Ők már zenével fogadták a vendégeket (Lakodalom van a mi utcánkban…), majd az asztalra hurka-kolbász került, s utána kezdődött a tánc (Kicsi még a mi lányunk…).
A vőlegényes háznál is hasonlóan zajlottak az események, majd elindultak a menyasszonyos házhoz dalolva, táncolva, de indulás előtt a vőlegény násznagya egy verssel búcsúzott a háztól.
A vendégek bebocsátása, fogadása után egy kis mulatás következett, majd az esküvő után a búcsúztatók hangzottak el, ahol a szülőktől (Köszönöm anyám, hogy felneveltél…), rokonoktól és ismerősöktől búcsúztatták el a menyasszonyt.
Ezután az egész násznép a hagyomány által meghatározott rendben a templomba vonult, ahol a pap összeeskette az ifjú párt. A templomból kifelé jövet a zenekar a Szánom-bánom, hogy megházasodtam… kezdetű dalt játszotta.
Az esküvőről hazatérés után a menyasszony násznagya mondott köszöntőt, majd vacsoráig tartó táncos mulatozás kezdődött (Szép Ikladra két úton kell bemenni…).
A vőfélyek a vacsora minden fogásához (leves, leveshús, káposzta, pecsenye, bor, sütemény) egy-egy humorral fűszerezett versikét mondtak. A fogások és a tálalás sorrendjét, a versikék szövegét egyaránt a hagyományok szabták meg.
A vacsora befejezése után az éjfél körül tartott menyasszonytáncig újra vidám tánc, dalolás és mulatozás kezdődött.
Éjfélkor került sorra a menyasszonytánc, amikor a vőfély verse (Íme itt áll előttem az ékes menyasszony…) után a vendégek egy-egy rövid táncot lejtettek a menyasszonnyal, miután egy kis asztalkán elhelyezett tálba pénzt dobtak.
Ezután a menyasszonyt elvitték új asszonynak, menyecskének öltöztetni, közben a násznép bőszen tovább mulatozott. Szokásban volt a bolond menyasszony is, amikor két férfi öltözött be rongyos ruhákba vőlegénynek és menyasszonynak pajzán rigmusokat kiabálva a násznép felé vad táncot lejtettek.
Az új asszony beöltöztetése után megjelent az új pár, majd a vőfély rövid verse után elkezdődött a menyecsketánc (Asszony, asszony, az akarok lenni…), majd ennek befejezése után az új pár kaláccsal, pálinkával (menyecskepálinka) és forralt borral kínálta végig a vendégeket.
Búcsúztató verssel zárult a lakodalom, amely után a kitartóbbak egész reggelig mulattak.

Vőfély Pisti

Ennyire nincs pénz????

Esküvő, az mindig nagy tehertétel a szülőknek és a házasulandó párnak is. Nagyon sok pénzbe kerül egy ilyen nagy esemény lebonyolítása. A szolgáltatók kifizetése, valamint minden egyéb kiadást rendezni kell.
De ha a fiatal pár csak arra számít, hogy a menyasszonytánc pénzből összejön annyi, hogy a szolgáltatókat ki tudják fizetni, akkor a mostani anyagi viszonyok között lehet, hogy tévedni fognak.
Mert mi van akkor, ha nem jön össze annyi pénz? Mit csináljanak? Maradjanak megszégyenülve a vendégek és a szolgáltatók előtt?

A megoldás az, ha nincs meg az egész összeg egyben az esküvőre, akkor el sem kell kezdeni az esküvő szervezését. Nem kell arra számolni, hogy majd a menyasszonytánc pénzből kipótoljuk, vagy kifizetjük a szolgáltatókat.

Írta: Vőfély Pisti

A karmester

A vőfély személye

Régi szokás vőfélyt hívni a lakodalomba. Régebben a család barátja vagy rokona vállalta ezt a megtisztelő szerepet. Sőt nem volt ritka még egy-két évtizeddel ezelőtt sem, hogy a lakodalomba nem egy hanem több vőfélyt is meghívtak.
Ma már feledésbe merült az, hogy barátot kérjenek fel erre a szerepre. Inkább hivatásos vőfélyt hívnak a lakodalmakba, akik felkészülve a “megmérettetésre”, pontosan és szépen levezénylik a lakodalmat.

A vőfély a “menyasszonyos” háznál először kikéri a menyasszonyt a szülőktől a leendő férje számára. Eztán elbúcsúztatja a családtagoktól (apa, anya, testvér, nagyszülő, násznagy). Mindezt régi rigmusokkal.
A lakodalomban a különböző fogások előtt kis versikével szórakoztatja a már éhes násznépet. Ezenkívül tréfás játékokat csinál, illetve csináltat a vendégekkel és az ifjú párral. Általában éjfélkor a gyertyafénykeringő és a menyasszonytánc következik. Ekkor az ifjú pár megkapja az ajándékait a násznéptől amit szintén a vőfély vezényel le.
A vőfély elengedhetetlen kellékei a bokrétás kalap és a szalagokkal feldíszített vőfélybot.

Ma már egyre több a modern vőfély, aki a násznép tájékoztatását, mozgatását, animálását és szórakoztatását helyezi előtérbe a sok vers és népszokás helyett. Sokan vőfély helyett ceremóniamestert fogadnak, aki öltönyben jelenik meg és nem mond verset.

A vőfélyrigmus a népi vers alkalmi válfaja, a lakodalom szertartásmestere által elszavalt, az ünnepségsorozat fontosabb mozzanataihoz kapcsolódó kötött formájú alkalmi szöveg. A vőfély a középkori mulattatók, a 16.–18. századi énekes szolgák, szolgadiákok újkori népi megfelelője, aki azonban rendszerint nem alkotója, hanem csak előadója a vőfélyverseknek; a helyzethez illő módosításokat azonban ő végzi el.

A vőfélyversek szerzői korábban az iskolamesterek, diákok, utóbb falusi néptanítók, kántorok és népi verselők, vőfélykedő parasztok voltak. Szövegeik egy része nyomtatásban is megjelent; a nyomtatott vagy kéziratos másolatban terjedő vőfélykönyvek a lakodalom menetének megfelelő sorrendben közlik a vőfélyverseket s a vőfélyek egyéb kötelességeit. Írásbeliség híján mindezek szóhagyományban éltek és maradtak fenn; az ilyenek formailag a legcsiszoltabbak, tartalmilag a legnépiesebbek; különösen régi hagyományú vidékeken találkozunk velük. A vőfélyversek évszázados hagyományokat tartanak fenn.

Wikipédia